A turizmusban sokáig viszonylag egyszerű volt a képlet: szállás, étkezés, közlekedés, néhány belépőjegy. Ma a költések szerkezete egyre kevésbé ilyen egyenes. A vendég nem feltétlenül a drágább szobára ad ki többet, hanem arra, amit emlékezetesnek, helyinek vagy különlegesnek érez. Ettől a vendéglátás és a turisztikai szolgáltatások üzleti logikája is változik: nem elég jelen lenni egy jó lokációban, élményt kell szervezni a fogyasztás köré.
A szállás már nem mindig a legfontosabb tétel
Egy városlátogató dönthet úgy, hogy középkategóriás apartmanban alszik, viszont jelentős összeget költ gasztronómiára, koncertre, vezetett túrára vagy különleges programra. Más vendég ugyanígy olcsó repülőjeggyel érkezik, majd prémium éttermet választ vagy drága wellness-szolgáltatást vesz igénybe.
Ez az úgynevezett „spórolok itt, költök ott” magatartás különösen fontossá vált. A turisztikai szolgáltatóknak ezért már nem elég a vendéget jövedelem alapján kategorizálni. Ugyanaz az ember lehet kifejezetten árérzékeny a szállásnál és látványosan költekező egy másik területen.
Az üzleti lehetőség ott keletkezik, ahol a szolgáltató felismeri, mely élményért hajlandó a vendég aránytalanul többet fizetni.
A helyi jellegből prémiumtermék lett
Korábban a turistának szánt kínálat gyakran éppen azért volt szabványos, hogy minél szélesebb közönség értse és elfogadja. Ma sok helyen ennek az ellenkezője működik: a vendég azt keresi, amit máshol nem kap meg.
Egy étterem számára ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy kizárólag hagyományos fogásokat kell kínálnia. Sokkal inkább azt, hogy legyen világos kapcsolata a helyhez: helyi alapanyag, régiós bor, saját történet, jellegzetes környezet vagy olyan elkészítési mód, amely nem másolható könnyen.
Ugyanez igaz a programokra. Egy általános városnézés helyett vonzóbb lehet egy építészeti séta, helyi piacra épülő gasztrotúra, műhelylátogatás vagy olyan program, ahol a résztvevő maga is csinál valamit. A turista nem csak információt vesz, hanem történetet és részvételt.
A vendéglátóhely egyre kevésbé csak ételt ad el
Egy étterem vagy kávézó bevétele természetesen továbbra is az elfogyasztott termékekből jön, de a döntésben egyre nagyobb szerepet kap a környezet. Fotózható enteriőr, látványkonyha, terasz, panoráma, történet vagy különleges tálalás mind része lehet annak, amiért valaki éppen oda ül be.
Ez azonban könnyen félreérthető. Az „élmény” nem azonos a dekorációval. Ha a szolgáltatás lassú, az étel közepes, a személyzet bizonytalan, a látványos környezet csak egyszeri látogatást hoz.
Az élménygazdaság nem felmentés az alapminőség alól, hanem arra épül rá. A vendég először azt várja, hogy minden működjön, utána értékeli azt, amitől a hely megkülönböztethető.
A turisták ideje is pénzzé vált
Egy rövid városlátogatásnál a vendég nem szeretne fél napot sorban állni, éttermet keresni vagy programokat szervezni. Emiatt felértékelődnek az olyan szolgáltatások, amelyek időt takarítanak meg: előre foglalható belépés, kombinált programok, transzfer, gyorsított check-in, jól szervezett útvonal vagy helyi ajánlás.
Egy szálloda például nemcsak szobát értékesíthet, hanem előre összeállított hétvégi csomagot vacsorával, múzeumi belépővel és transzferrel. A vendég ezért többet fizethet, mert nem neki kell külön megszerveznie minden részletet.
A kényelem különösen ott értékes, ahol rövid az utazás. Ha valaki csak két napot tölt egy városban, minden elvesztegetett óra arányosan nagyobb veszteségnek érződik.
A szezonalitást is lehet élményekkel kezelni
A turizmus egyik régi problémája, hogy a kereslet sok helyen néhány hónapra koncentrálódik. A klasszikus válasz erre az árengedmény, de nem mindig ez a legerősebb eszköz.
Egy borvidék ősszel szüreti programokkal, télen gasztronómiával és wellness-szolgáltatással tud forgalmat építeni. Egy tóparti település a nyári strandoláson túl kerékpáros, kulturális vagy konferenciaturizmusra támaszkodhat. Egy városi hotel hétvégén párokat, hétköznap üzleti vendégeket célozhat.
A lényeg az, hogy a szezonon kívül ne ugyanazt a terméket próbálják olcsóbban eladni, hanem más okot teremtsenek az utazásra.
A turisztikai verseny egyre inkább az egész környezet között zajlik
Egy kiváló étterem nem tudja egyedül megmenteni azt a desztinációt, ahol nehéz a közlekedés, kevés a program és gyenge a szolgáltatási színvonal. Ugyanígy egy jó szálloda is többet ér, ha körülötte működő vendéglátás, kulturális kínálat és könnyen elérhető programok vannak.
Ezért a turizmusban különösen fontos az együttműködés. Szállásadó, étterem, borászat, programszervező és helyi közlekedési szolgáltató közösen nagyobb értéket tud létrehozni, mint külön-külön.
A turisták költése egyre kevésbé egyetlen szolgáltatásra koncentrálódik, és egyre inkább teljes élményláncok között oszlik meg. Aki ebből csak a saját szobáját, asztalát vagy belépőjegyét látja, könnyen lemarad arról, hol keletkezik valójában a magasabb hozzáadott érték.
Fotó: Magnific