Az online kereskedelemben a vásárló egyre gyorsabb szállítást vár, miközben azt is megszokta, hogy a kiszállítás legyen olcsó vagy ingyenes. Üzleti oldalról ez a két igény nehezen fér össze. A teljes logisztikai lánc legdrágább része gyakran éppen az utolsó néhány kilométer, amikor a csomag már nem raklapokon, nagy tömegben mozog, hanem külön-külön címekre kell eljuttatni.
A raktárig olcsó a tömeg, az ajtóig drága az egyediség
Egy kamion több ezer terméket képes egyszerre mozgatni egy elosztóközpont és egy regionális raktár között. A költség sok csomagra oszlik szét. Ugyanez a gazdaságosság eltűnik a városi kiszállításnál, ahol egy futár járművében már csak néhány tucat vagy néhány száz küldemény van, és mindegyiket másik címre kell vinni.
A költséget nem elsősorban a megtett kilométer növeli, hanem a megállások száma. Parkolóhelyet kell találni, kaputelefont használni, liftre várni, átadni a csomagot, esetenként telefonálni a címzettnek. Egyetlen sikertelen kézbesítés pedig megduplázhatja ugyanannak a küldeménynek a helyi kezelési költségét.
Ezért ugyanaz a tíz kilométer egészen más gazdaságtant jelent egy tele kamionnál és egy futárnál, aki húsz különböző lakcímet keres fel.
Az aznapi kézbesítés felborítja az útvonal-optimalizálást
A hagyományos csomaglogisztika egyik fő előnye, hogy idő áll rendelkezésre a küldemények összevonására. Ha a szolgáltató este látja a következő napi címállományt, a rendszer úgy tud útvonalakat építeni, hogy egy jármű minél több közeli címet szolgáljon ki.
Az aznapi szállításnál ez a lehetőség beszűkül. A délben leadott rendelést néhány órán belül fel kell venni, válogatni és útvonalra tenni. A futár olyan címhez is elindulhat, amely mellett másnap tíz további csomagot tudna egyszerre kézbesíteni.
A gyorsaság ára tehát részben a gyengébb kihasználtság. Minél kevesebb idő marad a rendelések összecsoportosítására, annál több járműre és tartalékkapacitásra lehet szükség.
A sűrűség mindent megváltoztat
A last mile egyik legfontosabb mutatója a címsűrűség. Egy belvárosi lakónegyedben a futár néhány utcán belül akár húsz csomagot is átadhat. Egy ritkán lakott térségben ugyanennyi küldeményhez több tíz kilométert kell megtennie.
Ezért nehéz egységes országos szállítási díjat kialakítani. Kereskedelmi szempontból egyszerű azt mondani, hogy minden rendeléshez 1490 forint a kiszállítás, a tényleges költség azonban helyszínenként jelentősen eltérhet.
A nagy webáruházak részben azért tudnak jobb fajlagos költséget elérni, mert nagyobb rendelési volumenük magasabb címsűrűséget ad. Több csomagból könnyebb hatékony útvonalat építeni. Egy kisebb kereskedő ugyanazon a területen sokkal rosszabb kihasználtság mellett működhet.
A csomagautomata nemcsak kényelmi szolgáltatás
A csomagautomaták terjedésének egyik fő gazdasági oka, hogy megszüntetik az egyenkénti házhoz kézbesítés egy részét. Egy futár egyetlen megállással több tucat küldeményt helyezhet el ugyanazon a ponton.
Ez lényegében újrasűríti azt a forgalmat, amelyet az otthoni kézbesítés szétszórt. A logisztikai szolgáltató számára kevesebb megállás, rövidebb átadási idő és kisebb sikertelen kézbesítési kockázat keletkezik.
A vásárló cserébe lemond az ajtóig szállítás egy részéről, de nagyobb időbeli szabadságot kap: nem kell otthon várnia a futárt. A csomagautomata ezért ritka példa arra, amikor a szolgáltató költsége és az ügyfél kényelme egyszerre javulhat.
Az ingyenes szállítás valójában árazási döntés
Logisztikai értelemben nincs ingyenes kiszállítás. A futár, a jármű, a depó, a csomagkezelés és az informatikai rendszer akkor is pénzbe kerül, ha a vásárló a pénztárnál nulla forintos szállítási díjat lát.
A kereskedő ilyenkor többféleképpen finanszírozhatja a költséget. Beépítheti a termék árába, meghatározhat minimum kosárértéket, előfizetéshez kötheti, vagy egyszerűen elfogadhatja az alacsonyabb árrést azért, mert az ingyenes szállítás több rendelést hoz.
A minimum kosárérték mögött világos logika van. Egy 4000 forintos rendelésnél ugyanaz az 1500–2000 forintos logisztikai költség sokkal nagyobb arányt képvisel, mint egy 30 ezer forintos kosárnál. A küszöb arra ösztönzi a vásárlót, hogy több terméket rendeljen egyszerre, így a kiszállítás költsége nagyobb árbevételen oszlik el.
A leggyorsabb szállítás nem minden rendelésnél üzlet
A kereskedők könnyen belekerülhetnek egy olyan versenybe, ahol mindenki ugyanazt ígéri: még gyorsabban, még olcsóbban, lehetőleg ingyen. A last mile gazdaságtana azonban kemény korlátokat szab.
Egy aznapi kiszállítás lehet nyereséges nagy értékű, magas árrésű terméknél vagy sűrű városi környezetben, miközben ugyanaz a szolgáltatás alacsony kosárértéknél és ritka címállománynál veszteséget termel.
A valódi verseny ezért nem feltétlenül a lehető leggyorsabb kézbesítésért folyik, hanem azért, ki tud több rendelést egy megállásra, egy útvonalra és egy járműre szervezni. A vásárló ebből csak annyit érzékel, hogy a csomag gyorsan megérkezett. A háttérben azonban a siker kulcsa nem a sebesség önmagában, hanem a sűrűség, a konszolidáció és a kapacitás kihasználása.
Fotó: Magnific