Egy termék csomagolása első látásra marketing- és dizájnkérdésnek tűnik. Szín, forma, polckép, márkaélmény. A háttérben azonban jóval prózaibb tényezők dolgoznak: hány darab fér egy raklapra, mennyi levegőt szállít a kamion, mennyire sérülékeny az áru, milyen gyorsan lehet komissiózni, és mennyi helyet foglal a raktárban. A csomagolás ezért nemcsak megjelenést, hanem teljes logisztikai költségstruktúrát is tervez.
Egy centiméter is pénz lehet
Képzeljünk el két hasonló terméket. Az egyik doboza 18, a másiké 16 centiméter magas. A különbség elhanyagolhatónak tűnik, amíg nem raklapban gondolkodunk. Ha az alacsonyabb csomagolásból egy raklapra még egy teljes réteg felfér, máris több termék utazhat ugyanazon a fuvaron.
Ez nagy volumenben komoly különbséget jelenthet. Kevesebb raklap, kevesebb kamion, kisebb raktárterület, kevesebb árumozgatás. A termék önmagában nem lett könnyebb vagy olcsóbb, mégis csökkent az egy darabra jutó logisztikai költség.
Az úgynevezett „levegőszállítás” különösen drága olyan termékeknél, amelyek kis tömegűek, de terjedelmes csomagolást kapnak. Itt gyakran nem a kilogramm, hanem a térfogat válik a szállítás valódi korlátjává.
A szép doboz könnyen drága dobozzá válik
A marketing számára vonzó lehet egy szabálytalan formájú, vastag falú vagy különleges nyitási élményt adó csomagolás. A logisztikában viszont éppen az egyszerű, jól egymásra rakható forma működik a legjobban.
Egy hengeres vagy ívelt doboz például látványos lehet a polcon, de rosszabbul használja ki a kartont, a gyűjtőcsomagolást és a raklap felületét. A sokféle csomagméret pedig megnehezítheti a raktári folyamatokat, mert többféle tárolóhelyre és kezelési módra van szükség.
A csomagolás kialakításánál ezért a dizájn és a logisztika érdekei gyakran közvetlenül ütköznek. A jó megoldás nem feltétlenül a legkisebb vagy a legszebb doboz, hanem az, amelyik megfelelően védi és értékesíti a terméket, miközben nem bünteti a teljes ellátási láncot.
A túl kevés csomagolás is drága lehet
A méretcsökkentésnek van egy pontja, amely után a megtakarítás visszaüt. Ha a védelem gyengébb lesz, nőhet a sérülési arány. Egy törött terméknél pedig nemcsak maga az áru vész el: újra kell csomagolni, vissza kell szállítani, kezelni kell a reklamációt, majd pótlást küldeni.
Egy néhány forintos csomagolási megtakarítás így több ezer forintos utólagos költséget is okozhat.
Ez különösen az e-kereskedelemben fontos, ahol a termék nem kartonszámra, rendezett raklapon jut el a vásárlóhoz, hanem futárhálózaton, szortírozókon és többszöri kézi kezelésen keresztül. A polcra tervezett gyártói csomagolás nem feltétlenül alkalmas ugyanerre a terhelésre.
Az online kereskedelem külön csomagolási logikát igényel
Egy bolti terméknél a csomagolás egyik feladata, hogy kitűnjön a polcon. Webáruházban ezt a szerepet részben átveszi a termékfotó és az adatlap. A fizikai doboznak ezzel szemben sokkal fontosabb feladata lehet a hatékony szállítás és a sérülésvédelem.
Ennek ellenére gyakori, hogy ugyanaz a termék ugyanabban a csomagolásban kerül üzletbe és futárrendszerbe. Emiatt előfordulhat, hogy a webáruház egy már eleve becsomagolt terméket újabb, jóval nagyobb kartonba helyez, a fennmaradó teret pedig térkitöltő anyaggal tölti fel.
Itt nemcsak anyagköltség keletkezik. A túlméretes csomag több helyet foglal a futár járművében, lassítja a kezelést, és növelheti az egy kiszállításra jutó költséget.
A raktárban a csomagolás munkaidőt is fogyaszt
A logisztikai költség nem áll meg a fuvarnál. Egy nehezen fogható, könnyen szakadó vagy rosszul azonosítható csomag több munkát okozhat a raktárban.
Ha egy terméket minden kiszállítás előtt külön át kell csomagolni, ragasztani vagy megerősíteni, az több ezer rendelésnél már jelentős munkaidőt jelent. Ugyanez igaz arra, ha a vonalkód nehezen olvasható, a termék nem fér szabványos rekeszbe, vagy a csomag mérete miatt külön tárolási helyet igényel.
A jó csomagolás ezért a raktári automatizálás előfeltétele is lehet. Az egységesebb méretek, stabil formák és jól elhelyezett azonosítók gyorsabb komissiózást és kevesebb kézi beavatkozást tesznek lehetővé.
A legjobb csomagolást nem darabáron kell mérni
Könnyű két csomagolási megoldást úgy összehasonlítani, hogy az egyik darabonként 85, a másik 110 forintba kerül. Ez azonban csak a történet eleje.
A valódi számításhoz hozzá kell venni, hány termék fér egy kartonba és raklapra, mekkora a sérülési arány, mennyi idő a csomagolás, milyen tárolási igénye van, és mennyibe kerül a termék eljuttatása a vevőig.
Lehet, hogy a drágább doboz összességében olcsóbb terméket eredményez, ha kisebb helyet foglal, gyorsabban kezelhető és kevesebb sérülést okoz.
A csomagolási verseny ezért ritkán látható a vásárló számára, mégis közvetlenül hat az árra és a nyereségre. A jól megtervezett doboz nem pusztán körülveszi a terméket: olcsóbban mozgathatóvá, könnyebben tárolhatóvá és biztonságosabban értékesíthetővé teszi. Nagy volumenben pedig néhány centiméter, gramm vagy másodperc már nem részletkérdés, hanem komoly üzleti előny.
Fotó: Magnific